Vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban,
Orvosi s. Egy kőnyomata táblával. Nagy, József.
Csökkentik a fájdalmat és a gyulladást
Megemlékezés Dr. Gyergyai Árpádról Dr. Gyergyai Árpád. A sérvkizárás tanának és gyógykezelésének történelme az ó-korban Közlemények a kolozsvári tudomány-egyetem élettani intézetéből. Klug Nándor tnrtól. A szívlökés egyes szakaszainak idoarányáról VI. A szívgyomor összehúzódásának lefolyásáról VII. A sötét hősugarak hatása a'ratinabiborra Hazai szakirodalom- A magyar orvosi szakirodalom ban. Ószszeállitotta Lőte József Vegyesek. Az Erdélyi Múzeum-egylet természettudományi szakosztályának indítványa a kiadványokra szánt évi átalány felemelése tárgyában.
Az Or vos-to riné s zettudo mányi Er t esítír' évcnkint 8 füzetben jelenik meg és tartalmazni fogja azon értekezéseket és előadásokat, melyek a kolozsvári orvos-természettudományi társulat és az Erdélyi-Múzeum egylet természettudományi szakosztályának szakülésein, és népszerű, előadásain időről-időre előadatnak, továbbá a magyar orvosi és természettudományi szakirodalomban évrőlévre megjelenő önálló dolgozatoknak névjegyzékét és a két társullat ügyeire vonatkozó apróbb közleményeket, A füzeteket csakis a kolozsvári Orvos-természettudományi társulatnak, v agy Erdélyi-Múzeum egyletnek t ag j ai kapj ák.
A kolozsvári Örvös-természettudományi társulat tagja lehet az alapszabályok 4 -á szerint minden magyarhoni állampolgár, ki az orvosi vagy természettudományokkal foglalkozik, vagy azok iránt érdekkel viseltetik. A tagválasztásról, a tagok jogairól és kötelességeiről az alapszabályok következőleg intézkednek: Ötödik fejezet- Tagválasztás. A ki rendes tag akar lenni, ebbeli szándékát vagy maga, vagy valamely általa felkért rendes tag a választmánynak bármely időben bejelenti.
Az igy ajánlottakról a tiszti kar a választmányi gyűlésen jelentést tesz, hol a megválasztás szavazattöbbséggel esik meg. Pártoló tagok a választmány valamely tagjánál bármely időben bejelenthetek, megválasztásuk azonban csak a közgyűlésen és pedig a választmány véleményes jelentése alapján történhetik meg.
Hatodik fejezet. A vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban jogai: 6. A tagok a társulat közgyűlésein és tudományos összejövetelem megjelenhetnek, felolvasásokat, értekezéseket tarthatnak.
A közgyűlésben szavazhatnak. A szakgyülésekre és népszerű tudományos felolvasásokra vendégeket bevezethetnek. Beiratási díj 2 frt. A rendes tag, ha helybeli, a társulat pénztárába 3, ha vidéki 2 frtot fizet. A tagdíj az év első negyedében a pénztárnoknál fizetendő'. Az évi tagdíjnak megfelelő tőkét is lehet letenni; kolozsváriaknak 50 frtot, vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban 35 frtot készpénzben. Ki a társulat tagjai közül bármely okból ki akar lépni, ebbeli szándékát a társulat tiszti karánál jó eleve be kell jelentenie A tagdíjak Széky Miklós gyógyszerész úrhoz, mint a kolozsvári Orvos-természettudományi társulat pénztárnokához Kolozs- Tár, Széchényi-tér intézendők.
Vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban tagok az Értesítő, ki folyamának egyes füzete példányait egy-egy forintért, az és ki folyamot két-két forintért a titkári hivatal útján megszerezhetik. Egyik fáradhatlan munkatársunk, orvosi szakosztályunknak megalakulása óta szakjegyzője, buzgó iyergyai ÁRPAD - nincs többe!
Epén e füzetnek kellett volna hozni nagyobb terjedelmű orvos történelmi tanulmányát. A halálos lefolyású heveny tüdőlob meggátolta munkája befejezését és bennünket megfosztott egy széles Játkörü, szakmáján egész benső odaadással csüngő szellemi bajtárstól.
Mint embert, mint orvost, szellemi munkásságának eddigi sikereit melegen ecseteli az alább következő emlékbeszéd. Mi bánatunknak adunk kifejezést társulatunk eszméje hű és kitartó harczosának vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban felett, kinek értékes közreműködését, fájdalom!
Seprűvéna és nagyobb visszerek ellen is van megoldás
Emlékezetéi, mint egyik előharczosáét, társulatunk történelme kétségen kívül kegyelettel fogja megőrizni. Nyugodjanak békével hamvai 1 t i Orr. Értesítő I. Nagy Józseftől. Midőn a jelen alkalommal a tisztelt szakülés figyelmét kevés időre igénybe venni bátorkodom: szomorú kötelességből teszem, mert néhány perezet szentelek egy oly férfiú emlékének, ki nem csak az orvosi tudományoknak érdemes bajnoka, hanem városunk orvosi karának kiváló alakja ós e tudós társaságnak buzgó tagja volt.
Csak alig pár héttel ezelőtt egy vonzó külsejű, életerős ifjú pályatársunk ép e helyről, ép e teremben olvasta föl hasznos tanulmányainak eredményét: ós most, ez ifjú, óletdús pályatárs kint nyugszik a friss hantok alatt! A vonzó hang örökre elnémult, a szemek örökre lezárattak, s a vidám, megnyerő arezon az enyészet dúlja már redves barázdáit!
Még fülembe csengnek szavai, mint Ígérte, hogy értekezésének többi részét itt folytatni fogja és ma már nekem kell e helyre lépnem, hogy róla, a már elhunytról megemlékezzem! Ne csudálkozzanak azért tisztelt uraim, ós bocsássanak meg, ha fájdalomtól elfojtott szivvol fogok feladatomhoz : ez ifjúnak, szeretett jó barátom, pályatársam, Dr. Gyergyai Árpád életének főbb mozzanatait néhány szavakban körvonalozni. Gyergyai Árpád született Nagy-Szebenben, nov. Szülői Gyergyai Sámuel ós neje Gyergyai Borbála azon időben Nagy- Szebenben tartózkodtak, miután az édes apa, mint kincstárnoki titkár ott volt kénytelen lakni.
Téma szakértője
A magyar szabadságharcz után Gyergyai Sámuel többekkel együtt elítéltetve, külföldön: Oláhországban keresett a biztos fogság elől menedéket, honnan csak néhány óv múlva térhetett ismét vissza, mikor is családjával Kolozsvárra költözött, hogy fiának a kellő nevelést megadhassa.
A sors azonban nem engedte az apának, hogy szeretett egyetlen fiában örömét lelhesse, mert a sok bujdosás miatt megrongált egészségű öreg élbetegesedett és csakhamar jobblótre szenderült a visszér kezelése 1 és 2 szakaszban, hogy a fia.
A veszteség által mólyen sújtott anya volt kénytelen ezután fiának neveltetéséről gondoskodni s tette is ezt lankadatlan szorgalom és ernyedetlen, sőt folyvást növekedő gondos szeretettel ben már a helybeli unitárius főtanoda elemi osztályának padján látjuk a zsönge gyermeket és o főtanoda falai között folytatta, e pereztől kezdve mind végig az ifjú Gyergyai tanulmányait, melyhez már ily kora kezdettől akkora kedvet és oly kiváló jókedvet tanúsított, hogy midőn nyarán az érettségi vizsgát letette és a tanoda padjaitól megszabadulva pályát volt kénytelen választani; minden tanára egyaránt sajnálta, hogy egy ily jó tanulót kénytelen elveszíteni s azon remónynyel vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban magát, hogy az, ki most körükből távozik, fog lenni majd, néhány év mulvá, az unitárius egyház támasza képek visszérrel büszkesége.
Az ifjú édes anyja minden bánatát kárpótolva látta szeretett fiában s kettőzött szeretettel csüngött rajta, kiben remélte majdan öreg napjaiban megtartani egyetlen örömét, támaszát. Anyai szeretete oly anynyira féltette drága kincsét, hogy midőn az ifjú, ki az orvosi pályához érzett már több év óta hivatást ós e pályát megkezdendő tanulmányai végett Bécsbe akart utazni; kénytelen volt édesanyja rábeszélése és unszolásainak engedve még egy évet tölteni otthon.
Bécsbe az egyetemi évek folyama alatt ismertem meg őt én is közelebbről s itt fűződtünk egymáshoz egy hoszszas egyetemi élet változatos évei alatt mindinkább erősbödő barátság kötelékével, mely halála órájáig soha egy perezre som szakadt ketté. Lehetlen is lett volna hozzá nem vonzódni, hisz oly előzékeny, udvarias, nyilt, barátságos, e mellett mindig szorgalmas és komoly, társaságban vidám, elmés volt, hogy tanulótársai, még a nem magyar nemzetiségűek is mind, mind szerették és tisztelték.
Tanuló- és pályatársainak iránta érzett bizalma és szeretete tette őt az akkoriban még fenálló Bécsi magyar társaskör" titkára s később több éven át elnökévé.
A bécsi egyetem tanszabadságát felhasználya Gyergyai Árpád a köteles tantárgyakon kivül különös előszeretettel hallgatta huzamosabban a vegytani, kórvegytani előadásokat is, sőt a kórvegytani intézetben gyakorlati dolgozatokkal f o g 1 a 1 k o z o 11 t ö b b é v e n át, erro használva fel a többi tanulmányoktól fennmaradóit üres óráit.
Szintén ily szorgalommal adta magát a górosővi dolgozatokra is Bruecke tanár vezetése alatt, mely dolgozatokkal még a legkésőbbi időkig is üres óráiban szívesen foglalkozott.
A prosztata kezelési fóruma után terhessé válhat
Gyakorlati tanulmányai között már akkor is a sebészet volt kedvenez tantárgya s b. Dumreiöher és Billroth tanár klinikáin rendesen megjelent.
Ep ezen időre esik azon betegsége, mely talán halálának alapját is megvetette. Gyergyai ugyanis az ily előadásokról átmelegedve jőve ki, egy ily alkalommal erősen áthült és általános izületi csuzt és lázt kapott, melyben hosszas ideig kinos szenvedések közt feküdt. Minthogy az ily bántalmakkal szívbajok rendesen előjönnek, könynyon föltehető, hogy itt is, ha bár kimutatható szívbaj nem maradt hátra, mindazonáltal a sziv izomzata szenvedett némi átváltozást.
Visszér kezelés - Index Fórum
Tanulmányait bevégezve Gyergyai Árpád utolsó felében és tavaszán tette le orvos-tudori szigorlatát s nyerte orvostudori oklevelét, A sebészeti és szülészeti szigorlatait. Daczára azonban, hogy a kitűnő képzettségű jeles ifjú orvosnak mindjárt kezdetben már számos orvosi teendője volt: tudományszomja és a további kikópeztetés iránti vágya nem hagyta nyugodni. Ez okból még ik év őszén folyamodott és választatott meg okkori orvos-sebészeti tanintézet sebészeti tanszéke mellé a tanársegédi állásra.
E minőségben maradott ő a helybeli orsz. Oarolína kórháznál ig, mely évnek őszén Budapestre, a kórvegytan tanára Plosz Pál mellé szintén tanársegédi minőségben ment, kísérleteket akarván tenni a kórvegytan egyes részeiben, főleg azonban a vér átömlesztés módozata és élettani hatása végezze el a visszérműtétet. Plosz melletti működése 7 5 - alatt tett is Gyergyai csakugyan számos kísértetei az élőállatban való vér megalvása, a vér átömlegztés hatása, módozata ós haszna körül.
Budapestről april havában indult végre az ifjú orvos külföldre, hogy kedvencz szakmáját a sebészetet, bővebben tanulmányozza. E czélból előbb Lipcsébe, onnan "Parisba utazott, hol az Hotel dieu" és más kórházakban hosszasabb-ideig nagy szenvedéllyel főleg a sebészeti előadásokat hallgatta s azt gyakorlatilag is tanulmányozni hő alkalma nyílhatott tavaszán Párizsból Gyergyai Edinhurgba indult, személyes tapasztalatokat szorzendő Lister eljárása körül, kinek sebkezelési módszere már akkor mind nagyobb hírnek kezdett örvendeni.
A vállízület kezelése, ha kijön - Arthritis July A vállízület elrepül, hogyan kell kezelni
Edinghurgban csakugyan folyvást Lister kórházában egész odaadással hallgatta a hires' műtő előadásait és a Lister által, vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban ekkor megalapított antiseptious sebkezelési módszert egyenesen a mester oldala mellett gyakorolta is. Ugyanazon év nyarán jött végre ismeretekben, gyakorlatokban meggazdagodva Kolozsvárra s telepedett meg állandóan e városban, hogy a lét utáni küzdelemben részt vegyen, s a már itt egyszer elkezdett orvosi, gyakorlatot kettőzött hévvel és buzgalommal folytatta.
E gyakorlatot bár mini belgyógyász kezdette meg, kénytelenítvo levén az előtte kínálkozó eseteket nem válogatni meg: mégis mindig a sebészet volt ekkor is kedvencz tárgya s egy alkalmat sem mulasztott felhasználni, hol sebészi műtétet végrehajtani lehetséges volt. Ugyancsak a lét utáni küzdelem és a kényszerűség vitte reá, hogy elvállalja a magyar államvasút keleti vonalának pályaorvosi állomását, melyre őszén kinevezve lett. Ezen valóban fárasztó és minden erejét igénybe vevő hivatalának ritka buzgóság és szorgalommal igyekezett megfelelni, s e mellett tudott időt szakítani árra, hogy szeptember havától kezdve a helybeli unit.
Ezen sokoldalú és testét, lelkét kimerítő Visszér Ust-Kamenogorsk kezelése mellett ernyedetlen szorgalommal 'folytatta pályaorvosi hivatalát, míg végre épen az emberi erőt is túlhaladó szorgalmának esett áldozatául, minthogy a jelen óv első havában már betegen a városon kivül la- 8 fi kó vasúti munkásokat meglátogatva anynyira áthült, hogy mindkét oldalú tüdőlobba esett és ebben alig rövid 7 nap múlva kiszenvedett.
Ezek voltak életének főbb mozzanatai, melyek vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban szabadjon ez oly korán elhunyt tagtárs működését néhány vonással ecsetelni.
Gyergyai Árpád a tudomány színvonalán álló jeles képzettségű, minden irányban a modern felfogásoknak hódoló orvos volt. Különös előszeretettel azonban, mint már említem, a sebészettel foglalkozott s a menynyiben azt a lót utáni fárasztó küzdelem engedte, életét teljesen annak is szentelte. Különös érdeméül említendő fel, hogy a fenn elősorolt hoszszas külföldi utazásból, jelesen Edingburgból való hazatérte után itt Erdélyben ő volt egy a legelsők közül, ki Lister antiseptious sebkezelését alkalmazta és azt szélesebb körökben ismertette, ajánlotta is.
Letelepedése után daczára a mindennapi fárasztó gyakorlat ós sokoldalú elfoglaltságainak folyton szorgalommal tanulmányozta az orvosi szakirodalom ujabb termékeit s több hazai ós külföldi lapot járatott, hogy a tudomány színvonalán fennmaradhasson. Ez okból oly működési körre kívánt szert tenni, a melyben alkalma nyílhasson sokoldalú esmereteit e város egészségügyi viszonyainak javítására felhasználni, miért is két izben folyamodott a városi főorvosi állás elnyerhetésóre, a mi azonban fájdalom, nem sikerülhetett!
Mint gyakorló orvos a betegek iránti megnyerő modora, páratlan szorgalma, lelkiismeretes buzgósága, önzetlensége folytán közkedveltségben részesült.
Ep e közkedveltség és odaadás következtében lelte oly korán halálát, mert mint fennebb említve volt, ép hivatásának teljesítése közben kapta meg azon bántalom csiráját, melynek áldozatául esett. Több napon át folyton gyöngélkedett s minden kérés daczára, hogy kímélje magát, számos betegét oda hagyni nem akarta s mint katonát a harcztóren, őt is kötelessége teljesítésében érte a halál!
Gyergyai Árpád irodalmi téren is tevékenységet fejtett ki.
Навигация по записям
Dolgozatai tehát részint az Orvos-természettudományi. Pharmacologie" ozimű német folyóiratban, a Centralblatt für Chirurgie", az Allgemeine Medioinisohe Central Zeitung"-ban és végre a Deutsohes Arehiv für Geschichte dor Medicin und Chirurgie" ozimű szakközlönyökben jelentek meg.
E dolgozatok a következők: ben jelent meg az Orvosi Hetilap "-ban egy értekezése, melyet Plósz Pál tanárral együtt dolgoztak: az élő állatbani vér megalvás kérdéséhez" -czim alatt, mely németül még az Arehiv für Experimentelle Path.
Ugyanez évben tartott előadást Az ujjak veleszületett öszszenövésének egy esetéről. Ez volt utolsó munkája, egy nagyobb terjedelmű mű, hoszszas tanulmányai és kutatásai eredménye. Ugyan o munkának kivonata megjelent németül a Deutsohes Archív für Geschichte der Medicin u. Ezen említett dolgozatokon kivül egy nagyobb szabású a sebészet fejlődésének történetét" tárgyaló munkájának megírásán fáradozott, mely munkából íordított hoszszas és fárasztó tanul- 10 mányok és búvárkodások daczára, fájdalom!
Tartós megoldás a seprűs visszérre
Ezekből láthatjuk, hogy Gyorgyai Árpád ha nem is alkotott korszakot müveivel, mégis a tudománynak jelentékeny szolgálatokat tett ós szép nyelven irt higgadt gondolkozást, mély tanulmányt eláruló dolgozataival nem esak a hazai, hanem a. Orvosi képzettségétől eltekintve Gyorgyai Árpád kitűnő műveltségű ember volt, ki sokoldalú olvasottsága, bő nyelvismerete, szerény, udvarias, mindig finom modoráért, jellemszilárdságáért igen szerencsés képviselője volt az orvosi karnak a társadalmi téren is, nyarán vette nőid Wieland Ágnes, Wieland Ödön kedves leányát, kivel három évig a legboldogabb családi életet élte.
A sors nem engedte meg, hogy családi életet alkosson magának, mely után anynyira vágyódott, s a mi képezte a legutóbbi napokban egyedüli hő reményét. Gyászolják őt örökre a hátramaradott öreg édesanya, a kétségbeesett imádott nő, a rokonok, barátok, pályatársak nagy száma.
Gyászolják és emlékét soha íeled-ni nem fogják a betegek, kiknek fényes termekben és szegény viskókban egyaránt mindig készséggel, lelkiismeretes odaadással enyhítette szenvedéseit.
Gyászolni ós feledni nem fogjuk mi, barátai, pályatársai! Hisz ugy hiszem, felesleges is tovább fejtegetnem, hogy milyen volt Gyergyai Árpád mint barát ós vélemények a visszér kezeléséről Asztrakhanban. Mindnyájan ismertük őt, mindnyájan érezzük ama veszteséget, melyet elhunyta által szenvedtünk! Mindnyájunk előtt feledhetlen lesz vidám, megnyerő areza, nyájas, előzékeny modora, s azt hiszem mindenki, ki ismerte és szerette őt,' meg fogja örökké őrizni emlékét szivében, ugy hogy méltán alkalmazhatni reá a költőnek ama szavait: Exegi monumentum aere peronníus.
Gyergyai Árpádtól. Ókori Íróknál a belek megszükülése és belső elzáródásáról elless, volvaluo szóló fejezetekben, a betegséget kapszula visszér ellen okok között, találunk kiszorult sérvekre vonatkozó megjegyzéseket.
A Hippokratosről Kr. Quae ad imum ventrem rupta hunt, si eirea pubom accedunt, ut plurimum statim sünt indolentia. Quod si doxtram umbiliei superiorem partém attingat, dolorem et eorporis jactationem afi'erunt, et siercoris por vomitum eductionem, vélni etiam Pittaeo accidit. Eiunt antem rupta ex plaga aut diruptione aut altorius assultu.
Az egész munka körülbelül hat nyomott ivre terjedott volna. Nagyobb részt össze is volt már állítva, csak a nyomdai szövegezés maradt még el a közép és új korra vonatkozólag.
B töredék is, mint emlék, elég érdekes arra, hogy korán elhunyt szerzője ujabb tudományos törekvését elébünk tárja az fehér foltok a lábon visszérrel irodalomnak e fájdalom csak kevesek által cultivált ágában. Hőgyes Endre. Anutitis Joesius fordítása. Francot' p 12 10 kezelésénél. Különböző szerek felsorolása után így folytatja: Item omne stercus per vomitum emissum tumoris intestinorum est argumentum.
Non enim sine tumoré nimio hoc períiei potest. Ham ex intestinis expressum per ventrem transiens, stornachoque incidens stercus per eam partém exoutitur, quo probatur magnifioam mortem Praxagoras magis quam curationem voluisse scribere.
Quibusdam etiam manibus premens intestina, magna quassatione vexavit, quibus intestinum, quod Graeci rvcplóv SVV QOV appellant, in folliculum scrotum. Item confeotis quibusdam supradictis adjutoriis, dividendum ventrem probat pubetenus: dividendum etiam intestinum rectum, atque detracto stercore consuendum dicit, in protervam veniens chirurgiam.
